Várva-várt döntés: mi is az európai hálózatsemlegesség

Sok jót és néhány gyenge pontot hozott a BEREC iránymutatása a netsemlegességi rendelet alkalmazásához. Sajnos csak hosszabb távon, a nemzeti hatóságok tevékenysége során kristályosodik majd ki, hogy mit szabad és mit nem - a szöveg viszont reményt keltő.

Tegnap közzétette a netsemlegességre vonatkozó, várva várt szabályozói iránymutatását a BEREC, az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete. Ez a szerv gyűjti össze az összes EU-s tagállam hírközlési szabályozóját (magyar tagja értelemszerűen az NMHH), a most kiadott hálózatsemlegességi iránymutatás pedig a korábbi digitális közös piaci EU-s rendelet alkalmazását teszi majd lehetővé. Az iránymutatást hatalmas várakozás előzte meg, mivel az eredeti rendelet nagyon általánosan fogalmazott a hálózatsemlegesség (különösen a zero-rating) kérdésében, a helyzet tisztázása így a BEREC-re hárult.

Semleges lett? Igen, de nem úgy

A hálózatsemlegesség melletti egyértelmű kiállást azonban az iránymutatás sem hozta végül meg. A közzétett dokumentum ugyan viszonylag pontosan felsorolja, hogy milyen esetekben merül fel, hogy az internetszolgáltató gyakorlata korlátozná a felhasználó jogait, azt azonban nem mondja ki egyértelműen, hogy az ilyen viselkedés egyértelműen tilos lenne.

Az egyik legfontosabb terület a zero-rating, amely lehetővé teszi a mobilszolgáltatóknak, hogy üzleti érdekeik mentén bizonyos appokat és online szolgáltatásokat kiemeljenek az adatforgalmi keret alól, komoly versenyelőnyhöz juttatva azokat. Az iránymutatás szerint azonban nagyon sok modellben létezik zero-rating, ezek közül pedig nem mindegyik korlátozza a végfelhasználók védendő jogait. Így például az egyes alkalmazások zérózása sokkal problémásabb, mint ha a szolgáltató egész alkalmazáskategóriákat (videó, zene, web, stb.) vesz ki a forgalomkorlát alól - tehát a BEREC szerint a "csomagokra osztott internet" elfogadhatóbb, mint az egyes appok előnyben részesítése. Azt azonban az iránymutatás nem mondja ki, hogy a kategóriánkénti csomagok elfogadhatóak, csupán azt, hogy "elfogadhatóbbak" - vagyis az adott szituációk mérlegelésében nem segít túl sokat a nyers szöveg.

Egy másik érdekes pont, hogy mi történik az adatforgalmi keret kimerítése után. Ha ezt követően bizonyos szolgáltatásokat korlátoz vagy letilt a szolgáltató, másokat viszont átenged, az egyértelmű diszkriminációnak számít és tilos. Vagyis ebben az esetben a zero-rating alkalmazásokat is azonos módon kell kezelni, mint az összes többit, ebben eléggé határozottan fogalmaz az iránymutatás. Ugyanakkor már az is látszik, hogy ezt hogyan tudják megkerülni a szolgáltatók: az automatikusan kiszámlázható (drága) addicionális forgalmi csomagokkal azért rá lehet kényszeríteni a felhasználót, hogy az adatcsomag leforgalmazása után csak a zero-ratingelt appokat használja.

Még homályosabb a negatív árdiszkrimináció területe - vagyis ha a szolgáltató mondjuk bizonyos apphoz tartozó forgalmat külön számlázná, mondjuk a Skype-hoz tartozó megabájtok drágábbak lennének, mint a többi. Ahogy Zárándy Pál, a Rewheel tanácsadója a HWSW figyelmét felhívta, a szöveg ezt illető része meglepően lazára sikerült. A szöveg elismeri, hogy az ilyen gyakorlat befolyásolja a végfelhasználók joggyakorlását, azonban "nem korlátozza azt szükségszerűen" - ez utóbbi azt jelenti, hogy bizonyos körülmények között megengedhetőnek találja azt a BEREC.

Van azért siker is

A zero-rating néhány speciális fenti kérdésétől eltekintve az iránymutatás a hálózatsemlegesség mellett áll ki. A szöveg szerint minden olyan gyakorlat, amely terelni szeretné a felhasználót egy vagy másik alkalmazás felé nemkívánatosnak minősül és mint ilyen tiltandó.

A szöveg szűkre szabja a "specializált szolgáltatások" körét is, amelyek kivételt képeznek a hálózatsemlegesség alól. Míg a Deutsche Telekom értelmezésében ez a startup-adó kivetését teszi lehetővé a hálózati szolgáltatók számára, a BEREC ezzel egyáltalán nem ért egyet és a Telekom-vezér által megfogalmazott forgatókönyvet gyakorlatilag teljesen kizárja. Specializált szolgáltatásnak ugyanis csak az minősül, ami nem internet-hozzáférés, bizonyos tartalomhoz, alkalmazáshoz vagy szolgáltatáshoz optimalizált, és ez az optimalizáció objektíve szükséges a szolgáltatás színvonalának fenntartásához. Vagyis ha a Netflix tud mobilmozit adni kifogástalan minőségben, akkor a Telenor sem mondhatja azt, hogy a MyTV specializált szolgáltatás, hiszen nyújtásához nincs szükség további megkülönböztetésre.

Fontos kérdés, hogy a BEREC szerint a helyi hatóságok nem jóváhagyóként, hanem utólagos ellenőrző szervként viselkednek majd. Vagyis a változásokat az üzleti gyakorlatban nem kell majd előre jóváhagyatni, de a hatóság szól (és büntet) majd, ha a rendeletbe ütköző viselkedést tapasztal. Kérdéses esetben a szolgáltatók persze fordulhatnak a helyi hatóságokhoz és kérhetnek előzetes véleményezést, de ez opcionális, nem kötelező.

A fogyasztóbarát iránymutatást jól jelzi, hogy a hálózati operátorokat tömörítő szervezet, az ETNO nem üdvözölte a szabályozást, közleményében a "nyitott internet" elvére hívta fel a figyelmet (ez eufemizmus, olyan szabályozást jelent, amely az operátoroknak teljesen szabad kezet biztosít) és sajnálattal jelzi, hogy a BEREC nem vette figyelembe az iparági szereplők aggodalmait. A bejelentés szerint az ETNO tagjai a jövőben elemezni fogják az iránymutatás szövegét, és megvizsgálják, mennyiben konzisztens az az eredeti rendelet szövegével illetve a helyi hatóságok jogköreivel. Ez lényegében egy burkolt fenyegetés, hogy amennyiben a nemzeti hatóságok túl erélyesen lépnek fel, a szolgáltatók perre vihetik a kérdést - az amerikai FCC és a szolgáltatók mintájára.

A kábelszolgáltatókat tömörítő Cable Europe semmitmondóbb közleményt adott ki, amely szintén nem üdvözli az iránymutatást, és arra hívja fel a nemzeti szabályozókat, hogy óvatossággal, a hálózati innováció megfojtása nélkül implementálják a rendeletet, annak szellemiségét szem előtt tartva.

Masszív, világméretű konzultáció

Az iránymutatás megszövegezését egyébként konzultációs eljárás előzte meg, ennek során nagyon sok, szám szerint 481 547 különböző visszajelzés érkezett, piaci szereplőktől, végfelhasználóktól, civil szervezetektől, fogyasztóvédelmi testületektől, aktivistáktól illetve intézményektől, gyakorlatilag az összes érintettől. Az iránymutatáshoz e visszajelzéseket és a megfogalmazott érveket a testület rendszerezte és beépítette a szövegbe is, azt több helyen pontosította.

Az iránymutatás (ahogy nevéből is kitűnik) nem mondhat ellen a rendeletnek és nem is terjesztheti ki azt - mondta a sajtótájékoztatón a BEREC. Amit a testület tehetett (és igyekezett is megtenni), az a rendelet egyes kitételeinek "lefordítása" a hétköznapi forgatókönyvekre, példákkal alátámasztva az egyes kívánatos és kevésbé kívánatos gyakorlat közötti különbséget. Sajnos a várakozásoktól eltérően nem született olyan szöveg, amelynek alapján bizonyos gyakorlatról egyértelműen eldönthető lenne, hogy az a rendelet értelmében legális-e, nagyon sok esetben a helyi hatóságok mérlegelésén múlik majd a döntés.

Egységes jövő - talán

A rendelet és a BEREC iránymutatása is egységes abban, hogy a különböző kérdéses eseteket egyenként, esetről esetre kell megítélni, a rengeteg tényező mérlegelése alapján. Ez nyilván megnyitja a lehetőségét, hogy egyik nemzeti szabályozó hatóság másképp ítél meg egy esetet, mint a szomszéd ország hatósága - ez pedig fragmentációval fenyeget. A BEREC is pontosan tisztában van a problémával, ezért az iránymutatás fontos eleme, hogy a nemzeti hatóságok és a BEREC szorosan együttműködik majd, elkerülendő az "azonos helyzet, eltérő megítélés" jellegű problémákat.

Arról azonban egyelőre nincs információ, hogy ezt a szervezet pontosan hogyan valósítja majd meg. Hiszen az iránymutatásban is szerepel több helyen, hogy figyelembe kell venni az egyes szereplők piaci súlyát - ami egy-egy kis szolgáltatónak elnézhető, az lehet, hogy egy domináns szereplőnél már adott esetben tiltás alá kerülhet. Emiatt fura helyzetek állhatnak elő, más elbírálás alá eshet például a Telekom itthon (ahol piacvezető szereplő) és Romániában (ahol a harmadik legnagyobb).

Hogy ezeket az ellentmondásokat hogyan fogják a nemzeti hatóságok feloldani, az a jövő zenéje. A BEREC által tartott sajtótájékoztatón többször is elhangzott, hogy az iránymutatás csak a "beszélgetés kezdete", a szabályozói gyakorlat, az egyes esetek elbírálásának finom metodológiája a jövőben kristályosodik ki, így akár néhány év is eltelhet, amíg pontosan látni fogjuk, hogyan alakul az Európai Unióban a hálózatsemlegesség kérdése.

Az iránymutatás teljes szövege itt érhető el, a konzultáció során felmerült fontosabb kérdésekre és érvekre adott BEREC-válaszokat pedig itt foglalta össze a szervezet.

A rendelet hálózatsemlegességre vonatkozó része (és vele a BEREC iránymutatása) 2016 december 15-én lép érvénybe. A BEREC szerint ettől a pillanattól a már létező előfizetői szerződésekre is érvényes lesz, tehát például a VoIP-tiltás legkésőbb ezen a napon feloldódik majd.

(forrás: hwsw.hu)

Kiemelt szolgáltatások
Akciós ajánlataink